Lezajlott III. Károly megkoronázása (2023 május 6-án) Európa 7 királysága közül a legjelentősebb monarchiában, az Egyesült Királyságban. A világ figyelme a kontinens egyik legrégibb épületére, a londoni westminsteri apátságra összpontosult, ahol legelőször 1066 január 6-án koronáztak, mégpedig Hódító Vilmost. Ezt követően az összes brit uralkodó fejére itt került korona, (kivéve V. és VIII. Ewardot, akiknél kimaradt  ez a szertartás).

Ami a kerek évfordulókat illeti: az előző koronázás éppen 70 éve volt és III. Károly épp a negyvenedik a westminsteri felkentek sorában.

A Windsorok története

Erzsébet 2022 szeptember 8-án halálozott el, miután a tavalyi évben április 21-én betöltötte a 96. évét. Születésnapja már sajnos özvegyként "találta" mert 2021 április 9-én elhunyt férje, a halálakor 99 éves Fülöp herceg. Erzsébet 1952-ben lépett trónra, miután édesapja, VI. György 56 évesen elhalálozott. Összesen 4 gyermeket szült és 70 éven keresztül uralkodott.

Erzsébet az 1917 óta regnáló Windsor-ház negyedik tagja: nagyapja, V. György és annak két fia, VIII. Edward illetve VI. György után (aki Erzsébet apja volt). Talán furcsának tűnhet, hogy a Windsorok csak 1917-ben léptek a történelem színpadára és különlegesnek tetszhet az is, hogy trónra lépésük bizony zökkenőkkel és botrányokkal volt terhes. Posztunk a Windsorok megjelenéséről és Erzsébet trónra jutásáról szól.

A "Windsor történelem" közvetlen előzménye a Hannover-házig nyúlik vissza, mely 1714 és 1901 közt állt az Egyesült Királyság élén. Az ő történetük pedig a Stuartokhoz kapcsolódik, hiszen I. (Stuart) Jakab lánya, Pfalzi Zsófia 1658-ban ment feleségül Ernő Ágost braunschweigi herceghez. Ebből a frigyből jött aztán létre a Hannoveri-ház, mely elsőként I. György uralkodását hozta (1714-1727), majd sorra további 5 Hannover-házi királyét: II. György, III. György, IV. György, IV. Vilmos és I. Viktória regnálását. Viktória azonban a trónutódlás biztosítása érdekében férjet kellett hogy találjon, így 1840-ben feleségül ment Albert of Saxe-Coburg and Gotha herceghez. Ezzel megint új uralkodóház született: a Szász-Koburg-Gotha ház. A pár közös gyermeke VII. Edward, már ennek az uralkodóháznak tagjaként foglalhatta el a trónt 1901-ben. Az ő felesége Dániai Alexandra hercegnő lett, gyermekük pedig V. György (uralkodott: 1910-1936). A Windsorok históriája ezen a ponton kezdődik igazából.

György volt ugyanis az a brit király, akinek idején kezdetét vette az első világháború, melyben a britek a németek ellen harcoltak. Az angolok vérüket ontották a frontokon és tengereken is a németek elleni küzdelemben, így uralkodójuk német származása és vezetékneve bizony kínosan és kellemetlenül érintette a közhangulatot. (Ráadásul megjegyzendő, hogy a család uralkodói sorban, kivétel nélkül mindig német hercegnőket vette feleségül [Viktória német herceget választott férjül] Sőt később is, VII. Edward illetve V. György is német uralkodóházakból "kapott" feleségeket.) A német-ellenes nyomásnak és közhangulatnak engedve a királyi család tagjai (és tanácsadóik) végül úgy döntöttek: itt az ideje egy névváltoztatásnak. Az új név Arthur John Bigge báró (királyi titkár) javaslatára a történelmi Windsor lett. A ma alig 30 ezer lakosú Londonhoz közel fekvő (attól alig 30 km-re található) Windsor városka fontos szerepet töltött be a középkori Anglia történetében. Kastélya az ország egyik legrégibb épülete, még a normann hódítás idején épült (a XI. században) és ez volt szülőháza a XIV. században uralkodó III. Edwardnak is. A windsori kastély mellett írta alá 1215 június 15-én Földnélküli János a Magna Charta Libertátumot is. (Windsor olyan hangzású az angoloknak mint a magyar fülnek Ópusztaszer, Verecke vagy Esztergom.)

György halála után a frissen megszületett Windsor-ház máris válságba került, hiszen a szóba jöhető örökösök: a 41 éves David és a 40 esztendős Albert (a walesi és yorki hercegek) egyike sem volt éppen ideális jelölt a trónra. Dávid a nőügyei miatt került a pletykák célpontjába, Albert pedig dadogása miatt nem örvendett túl nagy népszerűségnek. Az idősebbik testvér, Dávid (a későbbi VIII. Edward) 1931-ban létesített szoros kapcsolatot a férjnél lévő (de ekkor már egy alkalommal elvált) Wallis Simpsonnal. Az amerikai nő és a walesi herceg közt szerelem szövődött annak dacára, hogy a hölgy csak 1936 őszén vált el hivatalosan és véglegesen férjétől. Amikor V. György 1936 január 20-án elhunyt, Dávid következett a trónon, amit el is foglalt VIII. Edward néven. Ám még ugyanabban az évben 1936 december 10-én le is mondott a trónról, hogy feleségül vehesse Wallis Simpsont. VIII. Edward későbbi életét Franciaországban élte le és csak 1972-ben hunyt el Párizsban. (Unokahúga, II. Erzsébet megkoronázásán meg sem jelent, csupán televízión nézte végig a szertartást.)

A trón várományosa tehát 1936 végén, Edward lemondásának küszöbén a fiatalabbik testvér, Albert lett, mégpedig Stanley Baldwin miniszterelnök támogatásával. Az egyetlen probléma beszédhibája, dadogása volt, amit beszédtanár felfogadásával próbáltak orvosolni. (Lionel Logue beszédterapeuta és a leendő király különleges kapcsolatáról 2010-ben Tom Hooper rendezett egy kiemelkedően jó filmet Colin Firth és Geoffrey Rush parádés alakításával.) Albertet VI. György néven 1937 május 12-én koronázták meg. A György név kiválasztása mögött a királyi ház tiszteletének helyreállítási szándéka állt, mégpedig a korábbi Györgyök szellemének megidézésével. Az új király lányai a koronázáskor 11  illetve 6 évesek voltak. Erzsébet, az idősebbik leányzó határozottan élvezte a szertartás és egész gyermekkorában imádta édesapját.

György jó király volt, az egész második világháború alatt államférfiúi kvalitásokkal biztatta népét a küzdelemre és a kitartásra. Viszonya, az 1940 május 10-én hivatalba lépő Churchillel sajátságosan alakult. Kezdetben távolságtartás jellemezte a két férfi kapcsolatát, ám mikor kiderült, hogy mindketten a Hitlerrel szembeni harc elkötelezett hívei és egyformán elítélik az alsóház egy részének (a korábbi miniszterelnök, Chamberlain körének) Hitlerrel való egyezkedési terveit, viszonyuk összefogássá változott. A legsötétebb óra című 2017-es életrajzi dráma, Joe Wright rendezésében és Gary Oldman főszereplésével hűen adja vissza Churchill és VI. György kapcsolatát. (Különösen azt a jelenetet, melyben a király személyesen keresi fel a brit prime ministert otthonában, ahol megszületik politikai szövetségük [a legsötétebb órán]) Az erős dohányos uralkodó szervezetét 1951-ben támadta meg a rák, melybe 1952 február 6-án halt bele, alig 56 évesen (tüdőrákban). Idősebbik lánya, a trónörökös, Erzsébet ekkor 25 éves volt, de már két gyermekes anyuka és feleség.

Erzsébet még a háború alatt került közelebbi kapcsolatba a későbbi Fülöp herceggel, akivel 1947 november 20-án, 21 évesen házasodott össze. Első gyermekük, Károly 1948-ban született, majd következett még három utód: Anna hercegnő 1950-ben, András herceg 1960-ban és Edward herceg 1964-ben. A Korfun született Fülöp, a háború után mondott le görög és dán királyi címeiről és lett brit állampolgár. Ekkor nevet is változtatott és felvette anyai nagyszülei vezetéknevét a Mountbatten-t. 

Erzsébet 70 éven keresztül uralkodott Anglia felett, ami Európa történetében a harmadik leghosszabb idő (csupán XIV. Lajos francia és II. János lichtensteini uralkodó előzik meg). Április 21-én töltötte be a 96. életévét. Törvényes örököse a 74 éves Károly herceg, őt pedig a 40 éves Vilmos követi a trónöröklési sorban.