November 5-én Amerika választani fog. A voksolás két jelöltje a demokrata párti Kamala Harris és a republikánus párt által indított Donald Trump. Egyikük alelnök volt Joe Biden mellett, másikuk pedig korábban elnök 2017 és 2021 között. A két jelölt mérlegre tétele előtt, érdemes pár szót ejteni pártjaikról is. 

A kép forrása: nbcnews.com

Amerikában sok párt létezik, de az elnökválasztási véghajrába mindig csak a két legnagyobb párt jut el: a demokrata párt és a republikánus párt. Eddig 46 személy ült a Fehér Ház elnöki székében, akik közül 26 volt republikánus, 19 demokrata és egy (a legelső, vagyis Washington) pártonkívüli. 

A demokraták szimbóluma majdnem 200 éve már a szamár, mert 1828-ban, Andrew Jackson konok, makacs és erőszakos természetével (melyet már választási kampányában is megmutatott) kivívta, hogy a "jackass" (hím szamár) gúnynévvel illessék, később pedig az USA hetedik elnökeként, pártját népszerűsítve ezt a kifejezést kiterjesztették minden demokratára. Ami a republikánusokat illeti: pártjuk jelképe 1861 óta az elefánt, mely szimbólum a polgárháború kezdetén alakult ki, amikor Lincoln az északiak előretörését egy elefánthoz hasonlította.

A kutatások és felmérések szerint a republikánusokat leginkább a módosabb felsőközép-osztálybeli, protestáns, fehér amerikaiak támogatják, illetve a konzervatív felfogásúak, a nacionalisták, a nagytőkések, a fegyvergyárosok, az olajmágnások és a hagyományos értékeket valló középosztálybeliek. Vannak felmérések, melyek szerint a fegyveres testületek tagjai: katonák, rendőrök is inkább republikánus szavazókat erősítik. Velük szemben a demokratákra voksolnak az alsóbb rétegek, a szegények többsége, a színes-bőrűek, a spanyol ajkúak, a katolikusok, a pacifisták és másságot elfogadók, a több milliós nagyvárosok lakói és az értelmiségi rétegek.

Ami a földrajzi megoszlást illeti: a keleti part metropoliszai mint New York, Boston, Philadelphia, Washington jellemzően demokrata többséget mutatnak, akárcsak Kalifornia (Los Angeles, San Francisvo), míg a közép-nyugat ritkán lakott államai (mint például Montana, Idaho, Wyoming, Utah, Kansas ...stb) hagyományosan republikánusok. Ez a felállás azt is jelenti, hogy az 50 amerikai államot vizsgálva, rendszerint több államban szavaznak republikánus jelöltre, viszont kevesebb szavazatszámmal, hiszen a népesség a nagyvárosokba koncentrálódik. Ez a furcsa helyzet hozta 2016-ban az a paradox helyzetet, hogy noha Hilary Clintonra közel 3 millióval többen szavaztak mint Trumpra, mégis Trump nyert mert több tagállamot állított maga mellé (ami az amerikai választási törvények szerint súlyozta a végeredményt). 

Ami a két jelöltet illeti: 

A belpolitikai programjuk jelentősen eltérő, mint ahogyan a bevándorláshoz, migrációhoz való viszonyulásuk is. Míg Trump drasztikusan lépne fel az Amerikába érkező bevándorlókkal szemben, addig a demokraták és Kamala Harris mérsékeltebb fellépésre készülne. Fontos, hogy Trump mindig is inkább a nagytőke embere volt, programja így sokkal inkább kedvez a vagyonosabb rétegeknek, míg Kamala Harris egy erős szociális programmal az alsóbb rétegeket segítené. Kamala Harris a gazdagok adóinak megemelésére, célzott vámok bevezetésére és a szociális támogatások bővítésére helyezi a hangsúlyt, a republikánus Donald Trump alacsonyabb vállalati adókat, kereskedelmi védőintézkedéseket és állami szerep-csökkentést ígér.

Nagyon eltérően viszonyulnak a nőkhöz (az abortusz kérdéshez) a kisebbségekhez és a mássághoz is: míg Trump elutasító és merev ezekben a dolgokban, addig Kamala Harris kiáll a nők és a kisebbségek jogaiért. A klíma-kérdésben is szembeötlő köztük a különbség: míg Trump ezt nem veszi komolyan, sőt kiléptette az USA-t elnöksége alatt a nemzetközi klíma egyezményekből, addig Kamala Harris komolyan veszi a kérdést és lépéseket is tenne a katasztrófa elkerüléséért.

A kép forrása: edition.cnn.com

Számunkra, európaiak számára azonban leginkább külpolitikájuk fontos, hiszen míg Trump magára hagyná Európát az egyre erősödő orosz veszéllyel szemben, addig Kamala Harris és stábja továbbra is támogatná a gyengébb országokat abban, hogy a NATO segítségével megvédjék magukat. Nagyon fontos mindez most, hogy formálódik egy agresszív orosz-kínai-észak-koreai-iráni tengely mely szinte minden területen expanzív politikát folytat. Míg Oroszország a fegyvereivel, addig Kína a pénzével (befektetéseivel) szerez befolyást a határain túl. 

A két amerikai elnökjelölt közti verseny végkimenetele nagyon nehezen jósolható meg, még az október végi felmérések is fej-fej melletti eredményeket mutattak. Az elemzők szerint minden az úgynevezett csatatér (vagy billegő) államokban fog eldőlni. Ezekről az alábbi tárkép ad képet:

A kép forrása: www.bbc.com

A legvégső eredményben a jelöltekről kialakul összbenyomás döntő lesz majd. Donald Trump megosztó személyiség (erről íme egy vélemény-poszt), Kamala Harris pedig múltját és a Biden kabinetben betöltött szerepét illetően ébreszthet kétségeket.

Az viszont kijelenthető, hogy a jelenlegi labilis nemzetközi helyzetben jobban járna a világ Kamala Harris elnökségével és ami azt illeti hazánk is (annak ellenére, hogy a jelenlegi magyar vezetés jó kapcsolatokat ápol a Trump-csapattal, aminek nem biztos, hogy annyi pozitív hozadéka lesz ránk nézve, mint amennyi negatív hatása a világ egészére [és így visszahatva ránk is]).