Az összesen 166 napon keresztül tartó és 1,3 millió katona halálát okozó, 500 ezer elesett szovjet és 800 ezer elhunyt német sírhelyévé váló sztálingrádi csata volt az emberi történelem eddigi legnagyobb fegyveres összecsapása. Jelen posztnak nem célja a harcok részletes bemutatása - melyekről egyébként rengeteg színvonalas és kimerítően részletes írás látott már eddig napvilágot (például ebben a cikkben ) - a poszt sokkal inkább a német vereség ...
A " Poroszországból Német Birodalom " szókapcsolat bonyolult összefüggésrendszert takar. Magyarázatához először magának Poroszországnak a megszületését kell tisztáznunk, mert bizony annak is külön története van. Az előzmények a XII. századba vezetnek, amikor 1144-ban a Német-római Birodalmon belül megszületett a Brandenburgi őrgrófság . A Berlin központtal megszerveződő és egyre fontosabb, gyorsan fejlődő tartomány 1356-ra nyerte el a ...
Joszif Visszarionovics Sztálin - a gazda vagy generalisszimusz - a történelem egyik legvéresebb kezű kommunista diktátoraként ismert, ugyanakkor mások Adolf Hitler legyőzőjét és a nagy honvédő háború győztesét tisztelik személyében (főleg Oroszországban). Egyszerre tömeggyilkos és hős népi-vezető, népirtó és megmentő. A Sztálin körüli ambivalenciát növeli hogy gyakran hasonlítgatják Hitlerhez mondván, hogy 29 évnyi diktátorsága alatt (1924 és 1953 ...
Bonaparte Napóleon kiérdemelte a történelem legsikeresebb hadvezére címet, hiszen élete 60 csatájából csupán hetet vesztett el [ forrás ] ami közel 90%-os győzelmi arányt jelent. Ugyanakkor az is elmondható, hogy még ő sem tudott volna ennyire sikeres lenni, tehetséges tábornokai nélkül. De kire támaszkodhatott leginkább, ki volt hadvezérei közül egyedül veretlen, aki karrierje végén egyetlen vesztes csata nélkül vonulhatott vissza? A válasz: Louis Nicolas ...
Árpád fejedelem, Álmos fia 845 körül született a Turul nemzettségben, a magyar törzsek sztyeppei vándorlásának időszakában. (Édesanyjának neve ugyanúgy nem maradt fenn, mint feleségének kiléte, akitől fiai születtek.) Bizánci források szerint - konkrétan: VII. Kontantinosz császár által hátrahagyott iratok tanúsága alapján - 893-ban lett a magyarok nagy-fejedelme mégpedig a velünk szövetségben álló kazárok javaslatára. A döntést elfogadta Álmos is ...
Nemzeti király-dinasztiánk névadójának, Árpád fejedelemnek kiemelkedő történelmi szerepe aligha kérdőjelezhető meg. Ő vezette honfoglaló törzseinket a Kárpát-medencébe és ő védelmezte szállásterületeinket a honalapítást követő években. Ugyanakkor családjának valódi elnevezése ma is kérdéses. Figyelemre méltó, hogy a későbbi Árpád-ház uralkodói között egyetlen Árpád nevű király sem bukkan fel, így nem zárható ki annak lehetősége, hogy ...
Edward Gibbon (1737-1794) hírneves 18. századi brit történész használta először az " utolsó római " kifejezést mégpedig az ókori Róma legendás hadvezére, Flavius Aetius (396-454) élete kapcsán. Középiskolai tanulmányainkból leginkább a 451-es catalaunumi csata kapcsán emlékszünk rá, melyben visszavonulásra kényszerítette Attila hun vezér seregét. De ki is volt ő valójában?
Aetius a Balkánon fekvő Moesia provinciában (a mai Bulgária területén) ...
Azt a korszakot mely megteremtette az Európa által is elismert keresztény magyar államot, kiépítette a világi és egyházi közigazgatást illetve kialakította a lakosság letelepedett, feudális életformáját, államalapításnak szoktuk nevezni. A megfogalmazásból kitűnik: nem egyetlen nap alatt történt, sőt egy teljes évszázadnál is több kellett megvalósulásához. Erre utal a 100 évvel később trónra kerülő Szent László és Könyves Kálmán uralkodói korszaka ...
Az ókori Róma hadvezérei már a pun háborúk korától (vagyis a Krisztus előtti III. századtól kezdődően) híresek voltak arról, hogy szerették győzelmeiket hősies és hatalmas diadaloknak beállítani, melyekről terjengős hadijelentéseket küldtek haza a szenátusnak. Ezt az írsában megtett majd több helyen felolvasott hosszú öndicséretet később gyakran követte egy római diadalmenet (vagy úgynevezett ovatio), melyben Róma lakossága elragadtatott ünnepléssel ...
A korábban virágzó Azték Birodalmat és annak fővárosát, Tenocstitlant Hernan Cortés spanyol konkvisztádor serege 1521 augusztus 13-án hódította meg, mégpedig szörnyű rombolás és öldöklés után. A mai Mexikó területén fekvő azték fővárost nem csak spanyolok, de az aztékokkal ellenséges viszonyban álló más indián népek (pl toltékok) is ostromolták, miközben Cortés ágyúkkal pusztította a települést. A korszerű tűzfegyverek álltak tehát szemben az ...
